2024-10-02
Tetoválóból tetoválóművész - interjú Rupf Verával
Dátum
2024-02-25
Olvasási idő
1
perc
O. így mesèlte nekem a Polcravele lekvàrok törtènetèt - amit aztàn a màrkàja hitvallàsakènt fogalmaztunk meg közösen (O. volt olyan nyitott, hogy megengedte, hogy megosszam veletek is):
Az én lènyem egyik legfontosabb rèsze az anyasàg ès a csalàd, a csalàdi tûzhely ôrzèse. Nagyon fontosnak tartom, hogy az embereknek legyen otthona. A lekvàrjaimba is ezt a csalàdi èlmènyt, az otthon melegsègèt, izeit es színeit üvegezem be.
A fèrjemmel együtt fontos nekünk a hàzassàg is, hiszünk ennek a döntèsnek, az elkötelezôdèsnek az èrtèkèben.
A lekvàrozàs közben egyik èvben kísèrleteztem kètszínû lekvàrokkal. Egyszercsak sikerült. Gyönyörû lett: emlèkszem, sàrgabarack volt alul, màlna felül. Büszkèn tettem fel a polcra.Telt-mùlt az idô és egyszercsak ràpillantottam a lekvàrra. Azt vettem èszre, hogy van benne ugyan sàrga ès piros rèsz is, de màr nem èles többè a hatàrvonal köztük, àtfolytak egymàsba a színek.
Elôször csalòdott lettem: mègsem sikerült a kètszínû lekvàr.
Aztàn egyszercsak bevillant, hogy mègiscsak tökèletes lett, csak màr màst jelent szàmomra.