az emberről

irodalom

művészet

színház

Dátum

2024-02-15

Olvasási idő

1

perc

Az élet értelme - Egypercesek száz percben Örkénnyel és Mácsai Pállal

Egyik állandó mantrám, hogy a művészet terápia. Ennek a jegyében néztem meg - sokadszorra újra - Mácsai Pál és Lukács Miklós: Az élet értelme - „Egypercesek száz percben“ című estjét is, ezúttal a Zene Házában. A jubileumi ötvenediket. Zseniális előadás, nagyon sok muníciót ad a továbbgondolásra.

Megbízó
Partner
Kihívás
Megoldás
A közös munka hátteréről
No items found.
<quote-red>A művészet tehát terápia. Annak is, aki műveli. És annak is, aki befogadja.Jó lenne kifejleszteni egy alternatív oktatási módszert.<quote-red>

A màrka- ès én-építési munka során sok művésszel, művészi beállítottságú emberrel dolgozom együtt. Nem meglepő ez: náluk hatványozottan igaz, hogy a mű - a termékük vagy szolgáltatásuk - nagyon erősen összefonódik saját magukkal, belőlük fakad. Alkotás közben - ha nem is tudatosan - óriási belső utat járnak meg, ezen keresztül láthatóan sokmindent dolgoznak fel és adnak ki magukból.

Nekem ilyesmit ad az írás és a fotózás. Befogadói oldalon pedig például az irodalom, a színház, a zene, a design, az építészet, a festészet vagy a filmek (és még tudnám sorolni. (Hogy őszinte legyek, elég erősen kultúra függő vagyok 🙂).

Mácsai az „Egypercesek száz percben“ című estjének  elején így beszél Örkényről:

„Néha azon sóhajtozunk, hogy ‚de kár, hogy ezt Örkény nem érte meg! Vajon mit írna róla?‘. Az Egyperceseket felolvasva világos lesz, hogy hiszen már megírta. Olyasmit talált meg bennünk, a mi létezésünkben, a mi világra vetettségünkben, ami nem rövidtávon, hanem inkább örökre érvényes.“

Mélyen egyet értek Mácsaival. És hogy ezt az állítást egy konkrét példával is alátámasszam, álljon itt a darab végén elhangzó, örökérvényű Egyperces.

No items found.
Slide 1
The following element will act as a custom slide dot:
The following element will act as a custom slide dot:
No items found.

A szerzőről

Fru vagyok. Márkaépítő. ‘Emberépítő’. Ember. A történetemet mesélem, miközben mások történeteire figyelek. Hátha magamra ismerek bennük, vagy inspirálnak rá, hogy tanuljak magamról. Így válok folyamatosan önmagam legjobb verziójává, hogy ezáltal másokat is támogatni tudjak abban, hogy a legtöbbet hozhassák ki magukból.