Hogy az adott emberi/üzleti kapcsolatban - bár még nem tudtátok volna megfogalmazni vagy nevén nevezni, de - már szinte az első találkozó után, vagy pár hónap ismertség után ráéreztétek arra fő kihívásra, ami később végül a kapcsolat vesztét okozta?

Hogy azt a nehéz lépést, amit végül most megléptetek, már évekkel azelőtt is tudtátok, hogy kockáztatnotok kellett volna, és be kellett volna vállalnotok az ezzel kapcsolatos döntést, de nem mertétek?

Most pedig úgy érzitek, túl sok időt vesztegettetek el “feleslegesen”?

^{Videó forrása: ADCN Club for Creativity Youtube channel}

Önmagában az a mondat, hogy mindig hallgass az intuíciódra, elég közhelyes és elcsépelt. Számomra sem jelentett ennél többet nagyon sokáig.

Saját megélés mentén mára viszont tudom, hogy hogy függ össze az önismeretünk fejlesztésèn àt a magabiztos emberrè, vàllalkozòvà, vezetôvè vàlàsunk ès az intuícióink követése a boldogságunkkal, a sikerességünkkel mind a magánéletünk, mind a vállalkozásunk szempontjából.

Az önismeretnek azon a szintjén, amikor megszületnek a magunkkal kapcsolatos felismeréseink, és fel tudunk építeni egy olyan új önképet, amiben már tudatosan tudjuk szabályozni a gyerekkorból hozott, számunkra és a környezetünkre is hátrányos viselkedési mintáinkat, akkor megtanulunk bízni magunkban.

Ezen a ponton fel tud erősödni és hallhatóvá tud válni az intuíciónk, a belső hangunk. Ha tudjuk, hogy hogyan figyeljünk rá, ez az első megérzés tényleg mindig meg tudja mutatni, mi a helyes következő lépés vagy döntés egy adott helyzetben.

<quote-red>A kulcs, hogy tényleg olyan erősen tudjunk hinni magunkban, hogy ezt az első megérzést ne söpörjük félre és nyomjuk el, ne kezdjük el megkérdőjelezni, vagy kifogásokat keresni arra, hogy miért is nem kéne hallgatnunk rá. <quote-red>

Csak kövessük, és szinte egyből, késlekedés nélkül ugorjunk bele, amit súg. Mintha nem lenne tétje a dolognak. Mintha nem lenne mit veszítenünk.

Számomra egyébként már-már ijesztő néha ennek a mindenkiben ott szunnyadó képességnek tudatosan a birtokában lenni. Szinte olyan érzés, mintha egy “felsőbb erő” dróton rángatna, és megmutatná, merre forduljak a következő sarkon, vagy a számba adná, mit mondjak éppen.

Ha tényleg “flow-ban” vagyok, az egyensúlyi helyzetemben vagyok, és teljesen rá merem bízni magam erre a belső hangra, akkor - bár elég meredek javaslatai tudnak lenni, és néha nem is látom, hogy egy lépést pontosan miért fontos megtennem, - végül mindig jó irányba lendíti előre az utamat mind a magánéletemet, mind a vállalkozásomat tekintve.

Ezért is gondolom úgy - és dolgozom eszerint a partnereimmel - a márkaépítési folyamattal kapcsolatban, hogy az akkor tud igazán sikeres lenni, ha párhuzamosan kíséri egy erős ön - csapat- és/vagy szervezetismereti fejlesztési folyamat is.